Kapcsolódó kiállítás:
A fenséges geometriája
Válogatás az Antal–Lusztig-gyűjtemény és a Vass László Gyűjtemény anyagából
Válogatás az Antal–Lusztig-gyűjtemény és a Vass László Gyűjtemény anyagából
2014. július 13-tól október 5-ig.
Kurátor: Hornyik Sándor
A kiállításról a MODEM honlapján
A kiállításról a MODEM honlapján
A kiállításról a MODEM Facebook oldalán
A figuratív festészet és a kép irodalmiságát tagadó absztrakt festészet ellentéte bizonyos szempontból csak látszólagos. Egy figuratív festmény erős nagyításban (és közelről nézve) absztrakt festékfoltokra "esik szét", az absztrakt képekbe pedig mindenki hajlamos "beleképzelni" valamilyen figurát. Agyunk úgy működik, hogy mindent antropormorfizál: egy pacába is elsősorban emberi arcot, vagy alakot képzelünk, keressük azokat a hajlatokat, pontokat, amelyeknek segítségével az alaktalan paca valamilyen ismerős formává alakulhat a képzeletünkben.
A foglalkozáson a figurális-absztrakt ellentétpár közötti átjárást kerestük.
Először az alkotótermünkben firkáltunk, ecsettel, tussal festettünk - nem az ábrázolás kedvéért, hanem csak foltokat, ecsetnyomokat tettünk a papír síkjára, igen lendületesen.
A firkákat egymást közt cserélgettük, majd "beleláttunk" valami létező dolgot. Volt, aki szó szerint is gazdagította a firkákat: a szürke paca felhővé vált és "meghatározhatatlan értékű" kristályok potyogtak belőle:
A következő feladat hasonló volt az elsőhöz. Azok a gyerekek, akik nehezebben engedik szabadjára a képzeletüket, e feladatnál kénytelenek voltak...a nagy papírra ugyanis csak vízzel festettünk (fröcsköltünk, kentünk). Kellemes meleg volt az alkotótermünkben, így félő volt, hogy hamar eltűnik a sok-sok paca... Gyorsan körberajzoltuk együtt az összeset, és közben fantáziáltunk.
A nagy összefröcskölt papírfelület kozmosszá változott, ahol bolygók és szigetek, fekete lyukak, űrben repülő flakonok, ételek, űrlények alakultak ki.
A fantáziálást a kiállítótérben is folytattuk, az absztrakt képekbe láttunk bele mindenféle létező dolgot.
A kiállítótérben még egy feladat várt a gyerekekre. Az volt a tervem, hogy ügyetlenkedek egy kicsit (egyébként is sok rajzeszköz volt nálam), és az előzőleg egy műanyag pohárba összeszedett iskolai logikai készletek köreit, háromszögeit és négyzeteit véletlenül kiborítom, majd megkérem őket, hogy segítsenek összegyűjteni és kiválogatni a formákat. Ügyetlenkednem nem kellett, mert az egyik résztvevő véletlenül felborította a poharat, és szétszóródtak a kiállítótérben a mértani formák. Egyébként elég jól mutattak a barna padlón!
Válogatás után a színes síkidomok segítségével figurális képeket kellett létrehozniuk.
Hogy az utókor számára megmentsük az alkotásokat (ahogyan a vízzel festett képet is "megmentettük"), a gyerekek körberajzolták a síkidom-ábrákat.
A figuratív festészet és a kép irodalmiságát tagadó absztrakt festészet ellentéte bizonyos szempontból csak látszólagos. Egy figuratív festmény erős nagyításban (és közelről nézve) absztrakt festékfoltokra "esik szét", az absztrakt képekbe pedig mindenki hajlamos "beleképzelni" valamilyen figurát. Agyunk úgy működik, hogy mindent antropormorfizál: egy pacába is elsősorban emberi arcot, vagy alakot képzelünk, keressük azokat a hajlatokat, pontokat, amelyeknek segítségével az alaktalan paca valamilyen ismerős formává alakulhat a képzeletünkben.
A foglalkozáson a figurális-absztrakt ellentétpár közötti átjárást kerestük.
Először az alkotótermünkben firkáltunk, ecsettel, tussal festettünk - nem az ábrázolás kedvéért, hanem csak foltokat, ecsetnyomokat tettünk a papír síkjára, igen lendületesen.
A firkákat egymást közt cserélgettük, majd "beleláttunk" valami létező dolgot. Volt, aki szó szerint is gazdagította a firkákat: a szürke paca felhővé vált és "meghatározhatatlan értékű" kristályok potyogtak belőle:
A következő feladat hasonló volt az elsőhöz. Azok a gyerekek, akik nehezebben engedik szabadjára a képzeletüket, e feladatnál kénytelenek voltak...a nagy papírra ugyanis csak vízzel festettünk (fröcsköltünk, kentünk). Kellemes meleg volt az alkotótermünkben, így félő volt, hogy hamar eltűnik a sok-sok paca... Gyorsan körberajzoltuk együtt az összeset, és közben fantáziáltunk.
A nagy összefröcskölt papírfelület kozmosszá változott, ahol bolygók és szigetek, fekete lyukak, űrben repülő flakonok, ételek, űrlények alakultak ki.
A fantáziálást a kiállítótérben is folytattuk, az absztrakt képekbe láttunk bele mindenféle létező dolgot.
Válogatás után a színes síkidomok segítségével figurális képeket kellett létrehozniuk.
Hogy az utókor számára megmentsük az alkotásokat (ahogyan a vízzel festett képet is "megmentettük"), a gyerekek körberajzolták a síkidom-ábrákat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése