A
múzeumpedagógia foglalkozáson a gyerekek játékos formában, az alkotás
élményén keresztül ismerkedhetnek meg a modern és a kortárs
képzőművészettel. Az élményközpontú órák nemcsak a későbbi
múzeumlátogatási szokásokat alapozzák meg, hanem segítik a gyermekeket
tudatos kép-olvasóvá válni.
![]() |
Nagy Gábor fotója |
A szakkör
e rövid leírásában szereplő kulcsfogalmak köré építettem fel a MODEM-ben 2011
óta működő Ákombákom foglalkozássorozatot. Munkámban a legfontosabbnak – a képességfejlesztésen
túl – a tudatos kép-olvasóvá nevelést tartom. A múzeumpedagógia legfontosabb
nevelési célja az önreflexió kialakítása a gyermekekben, s ennek
segítségével a kreativitás fenntartása. A kisgyermekek számára a világ egy
globális egész, egy óriási halmaz, amelyben képzeletben szabadon kalandozhatnak, és ahol számukra az alkotás teljesen természetes, mindennapi tevékenység. Kreativitásukat
nem fejleszteni kell, hanem fenntartani, ezért nagy a felelősségem abban, hogy
ne sablonokkal és panelekkel korlátozzam gondolkodásukat, hanem olyan
szituációt teremtsek, ahol fantáziájukat szabadon használva, biztonságos
környezetben, saját elképzeléseiknek és ritmusuknak megfelelően önállóan alkothatnak.
A kisgyermekek asszociációs képességei számunkra is inspirációt jelentenek: észrevételeikkel és látásmódjukkal ugyanúgy hozzájárulnak a kiállítások értelmezéséhez, mint a nagyobb diákok vagy a felnőttek.
A foglalkozások az óvodások igényeihez és képességeihez igazodnak. A múzeumpedagógia órának mindig van egy rejtett vizuális tematikája, amely a vizuális kommunikáció alapfogalmait járja körül, és van egy része, amely szorosan a művekhez kapcsolódik. Az egyórás alkalmakon a rövid beszélgetésen és az alkotáson kívül nagy hangsúlyt helyezek arra, hogy a gyerekek mozogjanak is: ez a korosztály ugyanis a mozgáson keresztül fedezi fel a világot. Térbeli társasjátékokkal, nyomozással, tornával, énekléssel, játékkal kezdünk, hogy aztán a gyerekek képesek legyenek huzamosabb ideig a művekre és az alkotófeladatra összpontosítani. Hangsúlyoznom kell, hogy a múzeumpedagógia foglalkozások nem kézműves foglalkoztatók, hanem a kreativitást és az önállóságot fejlesztő, a gyermeki kíváncsiságot kiszolgáló alkalmak, ahol szabadon lehet alkotni, és véleményt nyilvánítani.
A foglalkozásoknak nem az a célja, hogy a gyerekek egy esztétikailag szép tárgyat hozzanak létre, sokkal fontosabb a művekkel való párbeszéd, önmaguk mélyebb megismerése a műveken keresztül, valamint a mű által felvetett elméleti és gyakorlati problémák kreatív megoldása.
A kisgyermekek asszociációs képességei számunkra is inspirációt jelentenek: észrevételeikkel és látásmódjukkal ugyanúgy hozzájárulnak a kiállítások értelmezéséhez, mint a nagyobb diákok vagy a felnőttek.
A foglalkozások az óvodások igényeihez és képességeihez igazodnak. A múzeumpedagógia órának mindig van egy rejtett vizuális tematikája, amely a vizuális kommunikáció alapfogalmait járja körül, és van egy része, amely szorosan a művekhez kapcsolódik. Az egyórás alkalmakon a rövid beszélgetésen és az alkotáson kívül nagy hangsúlyt helyezek arra, hogy a gyerekek mozogjanak is: ez a korosztály ugyanis a mozgáson keresztül fedezi fel a világot. Térbeli társasjátékokkal, nyomozással, tornával, énekléssel, játékkal kezdünk, hogy aztán a gyerekek képesek legyenek huzamosabb ideig a művekre és az alkotófeladatra összpontosítani. Hangsúlyoznom kell, hogy a múzeumpedagógia foglalkozások nem kézműves foglalkoztatók, hanem a kreativitást és az önállóságot fejlesztő, a gyermeki kíváncsiságot kiszolgáló alkalmak, ahol szabadon lehet alkotni, és véleményt nyilvánítani.
A foglalkozásoknak nem az a célja, hogy a gyerekek egy esztétikailag szép tárgyat hozzanak létre, sokkal fontosabb a művekkel való párbeszéd, önmaguk mélyebb megismerése a műveken keresztül, valamint a mű által felvetett elméleti és gyakorlati problémák kreatív megoldása.
A kezdetben
egy lelkes látogatóval működő foglalkozássorozat mára a városi óvodások és
kisiskolások kedvelt helye lett. A kicsikkel együtt a szülőket, nagyobb
testvéreket is sikerült becsábítanunk a MODEM-be, a szülőkön keresztül pedig eredményesebben tudjuk megszólítani
az oktatási intézményeket is.